Blog  ›  Az érzések megnevezése

„Nem tudom, mit érzek.” Itt kezdheted.

A „rossz” nem egyetlen érzés, hanem egy egész polcnyi érzés. Haladj végig a keréken, és találd meg a szót, amit valójában keresel. Nagyjából tíz másodperc.

5 perc olvasás · Frissítve: 2026. október 23. · Források a cikk végén
Nagyjából hol jársz?
Kezdd tágan, a részletek ráérnek.
vagy csak mondd el

Az, hogy szavakat találunk az érzéseinkre, apróságnak tűnhet, pedig nagyobb hatása lehet, mint gondolnánk. Egy agyi képalkotó vizsgálatban, amikor a résztvevők megnevezték, milyen érzelmet látnak egy arcon, az agy vészjelző központja, az amygdala gyengébben reagált, mint amikor ugyanazzal a képpel más feladatot kaptak.1

Amikor üres a fejed

Megkérdezik, hogy vagy, és csak annyi jut eszedbe: „megvagyok”, „rosszul”, „stresszes vagyok”. Vagy érzed, hogy valami nincs rendben: érzed a gyomrodban vagy a vállad feszülésében, mégsem tudod megnevezni.

Ez sokkal gyakoribb, mint gondolnád. Van, akinek könnyen megy az érzések megnevezése, van, akinek nehezen, és időnként szinte mindenki elakad. Egy közel 1300 felnőttet vizsgáló finn kutatásban nagyjából minden nyolcadik ember pontszáma volt olyan magas egy szabványos kérdőíven, hogy alexitímiásnak számított. Ez a szakszó nem diagnózis, hanem azt írja le, hogy valakinek kifejezetten nehéz felismernie és szavakba öntenie az érzéseit; a magyar cikkek gyakran érzelmi analfabetizmusnak hívják. A kutatók szerint ez nem olyan tulajdonság, amely valakire vagy jellemző, vagy nem: inkább egy skála, amelyen mindenki elhelyezhető kisebb-nagyobb mértékben.2

Ha tehát azért olvasod ezt, mert elakadtál a „nem tudom, mit érzek” pontján, jó társaságban vagy. És sokszor már egy jó szólista is elég, hogy kimozdulj.

Miért segít, ha megnevezed?

A kutatók az érzések megnevezésének (affect labeling) nevezik azt, amikor szavakba öntünk egy érzést. Túl egyszerűnek hangzik ahhoz, hogy számítson, és éppen ez benne az érdekes. Laboratóriumi vizsgálatokban az érzelemszabályozás egy csendes formájaként működik: tompítja a reakciókat a testben, az agyban és a viselkedésben, pedig közben egyáltalán nem érezzük úgy, hogy szabályoznánk bármit.3

Néhány eredmény, a korlátaival együtt:

  • Akik felkavaró fotókat néztek, és közben megnevezték az érzelmet, kevésbé érezték magukat rosszul, mint amikor csak nézték a képeket. Egy másik csoport előre épp az ellenkezőjére számított: hogy a megnevezéstől rosszabb lesz.4
  • Ugyanezek a vizsgálatok azt is mutatták, hogy a megnevezés a kellemes képek hatását is tompította. Úgy tűnik, a megnevezés a kellemes és a kellemetlen érzések intenzitását is csökkentheti.4
  • Egy pókfóbiásokkal végzett vizsgálatban azoknál, akik egy élő pók közelében szavakba öntötték a félelmüket, egy héttel később kisebb volt a bőr elektromos vezetőképességének változása (ez a test stresszreakciójának egyik jele), mint a többi csoportban. Azt viszont nem mondták, hogy kevésbé félnének.5

Ez az utolsó pont fontos. A test akkor is megnyugodhat, ha te nem érzel különbséget. Összefoglalva: az érzés megnevezése mérsékelheti a szervezet stresszreakcióját, akkor is, ha nem érzed magad másképp. Ezek többnyire rövid laboratóriumi vizsgálatok: hatást mutatnak, nem gyógymódot.

Miért számít a pontos szó?

Van egy második gondolat is, és ez arról szól, melyik szót választod. Van, aki egy nehéz napra annyit mond: „rossz volt”. Más meg tudja különböztetni, hogy bosszús, cserbenhagyott vagy féltékeny. A kutatók ezt érzelmi differenciáltságnak, más néven érzelmi granularitásnak nevezik. Hétköznapi megfogalmazásban ehhez áll közel a gazdagabb érzelmi szókincs, bár a kettő nem pontosan ugyanaz.

Akinek pontosabb szavai vannak a kellemetlen érzésekre, az jellemzően jobban kezeli az erős feszültséget. Egy összefoglaló tanulmány szerint az ilyen emberek ritkábban nyúlnak rohamiváshoz vagy agresszióhoz, amikor elönti őket az érzés, és enyhébb náluk a szorongás és a depresszió.6 Egy háromhetes vizsgálatban 106, társaságban alkoholt fogyasztó fiatal vett részt; közülük azok, akik pontosabban írták le az érzéseiket, kevesebbet ittak, amikor erősek voltak a negatív érzéseik.7

Ezek összefüggések, és a hatások mérsékeltek. Senki nem bizonyította, hogy a pontosabb szó okozza a jobb boldogulást. A pontos szóval viszont lehet mit kezdeni. A „rossz” nem mondja meg, mire van szükséged. A „cserbenhagyott” egy emberre és egy elvárásra mutat. A „túlterhelt” a teendőid listájára.

Hogyan használd az érzelemkereket?

A fenti kerék ugyanaz, mint a Feelsben. Középen hét alapérzés van, mindegyik pontosabb árnyalatokra nyílik, az árnyalatok pedig még egyszer tovább bomlanak.

  • Kezdd tágan. Kattints arra az alapérzésre, amelyik a legközelebb áll ahhoz, amit érzel, akkor is, ha csak nagyjából illik rád.
  • Menj egy körrel tovább. Olvasd el a lehetőségeket, és figyeld, melyiknél mondod: „igen, ez az”.
  • Állj meg, ha passzol. Nem kell a külső körig eljutnod. A „szorongó” teljesen jó válasz.
  • Ha kettő is illik, válaszd azt, amelyik most erősebb. A másik holnap is ott lesz.

Ha még a kerék sem segít

Néha egyáltalán nem tudsz választani egy listából. Csak azt tudod, mi történt. Erre való a kis szikra a kerék közepén. Az appban rákoppintasz, és a saját szavaiddal elmondod, mi történt, begépelve vagy szóban.

A Feels ezután felajánl néhány érzésszót a kerékről. A Feels csak javaslatokat tesz. Te választod ki a hozzád illő szót, vagy visszatérsz a kerékhez, és magad választasz. Ez szándékos: a fenti vizsgálatokban a résztvevők maguk választották ki a szót, ezért a döntés nálad marad.

Az appban: csak mondd el

Mondd el, mi történt. A Feels megtalálja a szót.

Valós helyzetek és a hozzájuk javasolt érzések. Csak javasol: te választod ki, ami illik, mert épp a megnevezés az, ami segít.

„Az anyósom ebédnél megint megjegyezte, hogy a gyerek nincs elég melegen felöltöztetve. Mosolyogtam, de egész délután fortyogtam magamban.”
A Feels javaslata
BosszúsHarag
NeheztelőHarag
ÍtélkezőUndor
„Jövő héten évértékelőm lesz a főnökömmel. Semmi konkrét okom nincs aggódni, mégis napok óta rosszul alszom.”
A Feels javaslata
IdegesFélelem
AggódóFélelem
„Végre elköltöztem otthonról az első saját albérletembe. Nagyon vártam, de az első este olyan nagy volt a csend, hogy majdnem hazamentem.”
A Feels javaslata
ElszigeteltSzomorúság
TúlterheltFélelem
ElkeseredettMeglepett

Legyen belőle szokás

Egyetlen szó az adott pillanatban segít. Harminc bejegyzés egy hónap alatt már mintázatokat is megmutathat: például hogy a vasárnap esték a szorongósak, vagy hogy egy bizonyos megbeszélés után mindig frusztrált vagy.

A Feelsben minden bejegyzésben rögzíthetsz egy érzést és annak erősségét, 1-től 10-ig, opcionálisan jegyzettel vagy fotóval. Olyan, mint egy hangulatnapló, csak a hangulat helyett a pontos érzést rögzíted. Minden bejegyzés egy naptárba kerül: a szín az érzés, a fényerő az erőssége. Koppints egy napra, és látod, mi volt mögötte. Ha szeretnéd, a Feels a nap során néhányszor, véletlenszerű pillanatokban rákérdez, hogy vagy, a Betekintés pedig megmutatja, mely érzésekhez nyúlsz a leggyakrabban.

Van néhány korai bizonyíték arra, hogy a rendszeres ránézés növeli az érzelmi tudatosságot. Egy vizsgálatban, amelyben háziorvosi rendelőkben toborzott, enyhébb lehangoltsággal küzdő fiatalok vettek részt, néhány hétnyi, telefonon vezetett hangulatnapló jobban növelte az érzelmi tudatosságukat, mint ha csak a napi tevékenységeiket jegyezték volna fel.8

2026
július
H
K
Sze
Cs
P
Szo
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
júl. 13., hétfő
3 bejegyzés
Szomorúság › Megbántott › Cserbenhagyott
Reggel · Egészség · Munkahely
8
Boldog › Elégedett
Dél · Valami más · Otthon
3
Boldog › Békés › Szeretetteljes
Délután · Munka · Úton
6

Nem kell tökéletes szó, sem hosszú bejegyzés. Egy nagyjából megfelelő szó ma többet ér, mint egy tökéletes, amelyet sosem írsz le.

Ha ez több, mint egy rossz nap. Ha két hete vagy régebb óta szinte minden nap üresnek vagy levertnek érzed magad, vagy azon gondolkodsz, hogy bántanád magad, beszélj egy orvossal, vagy hívj egy lelkisegély-vonalat. Magyarországon: 116-123, ingyenes, éjjel-nappal hívható. A Feels napló, nem terápia.
Források
  1. Lieberman, M. D., Eisenberger, N. I., Crockett, M. J., Tom, S. M., Pfeifer, J. H. & Way, B. M. (2007). Putting feelings into words: Affect labeling disrupts amygdala activity in response to affective stimuli. Psychological Science, 18(5), 421–428.
  2. Salminen, J. K., Saarijärvi, S., Aärelä, E., Toikka, T. & Kauhanen, J. (1999). Prevalence of alexithymia and its association with sociodemographic variables in the general population of Finland. Journal of Psychosomatic Research, 46(1), 75–82.
  3. Torre, J. B. & Lieberman, M. D. (2018). Putting feelings into words: Affect labeling as implicit emotion regulation. Emotion Review, 10(2), 116–124.
  4. Lieberman, M. D., Inagaki, T. K., Tabibnia, G. & Crockett, M. J. (2011). Subjective responses to emotional stimuli during labeling, reappraisal, and distraction. Emotion, 11(3), 468–480.
  5. Kircanski, K., Lieberman, M. D. & Craske, M. G. (2012). Feelings into words: Contributions of language to exposure therapy. Psychological Science, 23(10), 1086–1091.
  6. Kashdan, T. B., Barrett, L. F. & McKnight, P. E. (2015). Unpacking emotion differentiation: Transforming unpleasant experience by perceiving distinctions in negativity. Current Directions in Psychological Science, 24(1), 10–16.
  7. Kashdan, T. B., Ferssizidis, P., Collins, R. L. & Muraven, M. (2010). Emotion differentiation as resilience against excessive alcohol use: An ecological momentary assessment in underage social drinkers. Psychological Science, 21(9), 1341–1347.
  8. Kauer, S. D., Reid, S. C., Crooke, A. H., Khor, A., Hearps, S. J., Jorm, A. F., Sanci, L. & Patton, G. (2012). Self-monitoring using mobile phones in the early stages of adolescent depression: Randomized controlled trial. Journal of Medical Internet Research, 14(3), e67.

Nevezd meg, aztán éld tovább a napod.

Letölthető az App Store-ból
iPhone · iOS 18 vagy újabb
Olvass tovább